Az idén nem volt kérdés, hogy visszamegyünk Saludecioba.
A Locanda Belvedere és ami az egyik igazán lényeges csalogati az a Ristorante link
Mauroval és Francescaval, na és a kicsi Brandoval most is kedvesek voltak, és felejthetetlenek.
A táj nem változott, a rengeteg domb, a dombok tetején a kastélyok, megint magukkal ragadtak. Olyannyira, hogy a San Leo-i vár, a Garadara-i kastély, vagy a Mondaino-i középkori városka a gyerekeket visszarepítte az időben, a kardok, a lovagok, a lovak, a páncélok és a fusziszorító kivégzőeszközök világába. Így telt el pillanatok alatt tíz nap.
lovagok
solymárok
Leonardo találmányai
maszkok
szentek és művészek
kapuk és oszlopok
forgatag és vásár
mese és móka
barátok
pózok
tagliatelle és ragu...csak már hozzák...
Várakból látni a tengert és a partot
A parton lehet várat építeni
kagylót menteni
pocakot megpakolni
játszani
Hát persze, egész nap játszani...